Programok típusai

Tudástár

Aktualitások

Képgaléria, videók

ÖKO-Tudástár

Természetvédelem témakör

bennszülött (endemikus) faj »

Egy faj akkor endemikus egy földrajzi területen, ha az adott terület nem csak az elterjedési területének a része, hanem egyben a faj kialakulási helye is.

Berni, Bonni, Washingtoni Egyezmény »

Berni Egyezmény: Az egyik első, nagy, regionális természetvédelmi egyezmény, melyet Európában fogadtak el 1979-ben, Bernben. Az Egyezmény alapvető célkitűzése a vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme, különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra (beleértve a vonuló fajokat is) és élőhelyekre, valamint ezek védelme érdekében az országok közötti együttműködés elősegítése.
Bonni Egyezmény: A vándorló állatfajok védelméről rendelkező egyezmény, amely 1979-ben született az UNEP (ENSZ környezetvédelmi programja) kezdeményezésére. Magyarország 1983-ban csatlakozott hozzá. Mint keretegyezmény leszögezi, hogy a vándorló állatfajok populációi csak úgy oltalmazhatók eredményesen, ha valamennyi állam, amelyeknek területét e fajok érintik, azonos elvek alapján óvja az állományokat.
Washingtoni Egyezmény: más néven (CITES), nemzetközi kormányközi egyezmény, amelyet azért hoztak létre, hogy a vad növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat. Az egyezmény célja, hogy ellenőrzött keretek közé szorítsa a nemzetközi állat- és növénykereskedelmet.

biodiverzitás »

Az élet megjelenési formáinak rendkívüli gazdagságát kifejező fogalom. Több szinten értelmezhető, ennek alapján beszélhetünk genetikai diverzitásról, taxondiverzitásról, táji diverzitásról. Leggyakoribb értelmezése a fajok sokfélesége a Földön vagy egy adott területen.

erdőrezervátum »

A védett erdőterület, ahol minden emberi tevékenységet végérvényesen beszüntetnek annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak és azok megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak.

ereklyefaj (reliktoendemizmus) »

Olyan reliktum faj, amely a környezeti változások miatt csak menedékhelyeken (refúgium területen) maradt fenn, és az elszigeteltség alatt új fajjá fejlődött (pl. hazánkban a lápi póc).

ex lege védelem »

Az a védelmi kategória, amely révén az 1996. évi LIII. törvény (jelenleg is hatályos természetvédelmi törvény) bizonyos természeti objektumokat külön védetté nyilvánítási eljárás nélkül is törvényi védelem alá helyez. Ilyen területek a források, lápok, barlangok, víznyelők, szikes tavak, kunhalomok és földvárak.

fragmentáció »

Az élőhely területi csökkenésének és feldarabolódásának folyamata. A feldarabolódott élőhely területeit a közöttük elhelyezkedő, átalakult vagy átalakított területek (pl.: autópálya, vasút, mezőgazdasági terület) teljesen izolálhatják. A terület-feldarabolódás hatásai többek között a terület szegélyétől való távolság csökkenése, így a szegélyhatások erősödése (mikroklimatikus hatások, zavarás, szennyezőanyagok), a csökkent élőhely terület miatt a táplálékforrások és a párválasztási lehetőségek szűkülése.

invazív faj »

Idegenhonos fajok, melyek vagy szándékos emberi betelepítés, vagy véletlen behurcolás hatására kerülnek be olyan területekre, ahol nem őshonosak. Sok esetben jobb versenyképességük miatt veszélyeztetik az őshonos fajok fennmaradását. Magyarországon idegenhonos faj például az akác, a parlagfű vagy a spanyol meztelencsiga.

kihalt faj »

A Földön már sem szabadon, sem fogságban nem élő faj, amelynek genetikai állománya örökre elveszett. Akkor tekintünk kihaltnak egy fajt, ha egyedeit célzott keresés ellenére sem találjuk meg 50 éven keresztül.

maradvány (reliktum) faj »

Azok a fajok, amelyek eredetileg nagy áreával rendelkeztek, azonban mára elterjedési területük csak kis, periférikus helyzetű élőhelyekre szorult vissza, mert időközben olyan környezeti változások következtek be, amelyekhez nem tudtak megfelelően alkalmazkodni. Olyan helyeken maradhatnak fenn, amelyek korábbi földtörténeti időszakok klimatikus viszonyait őrzik, vagy speciális mikroklímával rendelkeznek (pl. tőzegmohaláp).

Natura 2000 területek »

Az Európai Unió által létrehozott területek, melyek egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

nemzeti park »

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.

ökológiai lábnyom »

A környezetgazdálkodásban és környezetgazdaságtanban használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy társadalomnak, vagy akár az egész földi népességnek milyen mennyiségű természeti erőforrásra van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

őshonos faj »

Ha egy faj legalább 2000 éve adott területén él, akkor már a terület jelenlegi növénytakarójának, vagy állatvilágának tagjává vált, vagyis már nem tájidegen, hanem őshonos.

Római Klub, UNEP »

Az 1968-ban létrehozott szervezet tagjai olyan tudósok, politikusok, társadalmi szervezetek résztvevői, akik célul tűzték ki a döntéshozó szervezetek és kormányok figyelmének felhívását a globális problémákra. Ők végezték el az első, tudományos igénnyel megfogalmazott vizsgálatokat a Föld aktuális állapotára vonatkozóan, melynek eredményéről 1972-ben hozták nyilvánosságra jelentésüket „A növekedés korlátai” címmel.

tájvédelmi körzet »

Természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése”. A Tájvédelmi Körzeteket a szakminiszter rendelettel nyilvánítja védetté, kezelője a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság.

természetvédelmi terület »

Az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A természetvédelmi területeknek két típusa létezik Magyarországon. Az országos jelentőségű védett területeket a szakminiszter rendelettel nyilvánítja védetté, kezelője a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság. A helyi jelentőségű védett területeket annak a településnek önkormányzata nyilvánítja rendelettel védetté, amelynek a területén fekszik. Első fokon eljáró természetvédelmi hatóság a település jegyzője.

természeti emlék »

Valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Természeti emlék lehet például egy jellegzetes sziklaalakzat, fa vagy fasor, amelyekhez gyakran legendák, mondák is kapcsolódnak.

természetvédelem »

Az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek, a természetes és természetközeli területek, valamint a természeti táj és az ehhez kapcsolódó kultúrtörténeti emlékek megőrzésére hivatott tevékenység. A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, folyamatainak, a biodiverzitásának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben az élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása.

vörös lista »

A kihalással fenyegetett fajok listája (Red List of Threatened Species), az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban.

WWF »

A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik. Céljai közé tartozik a biológiai sokféleség megőrzése, a környezetszennyezés csökkentése és a fenntartható fejlődés elősegítése. A szervezet számára ezért kiemelten fontos az olyan ökorégiók megőrzése, melyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek, ezek közé tartoznak az erdők, az édesvizek, valamint az óceánok. Céljaik megvalósításához sokféle eszközt használnak, ezek közé tartozik a terepi aktivitás, a politikai érdekérvényesítés, különböző figyelemfelkeltő kampányok.


Energetika témakör

aktív ház, passzív ház »

Aktív ház: olyan épület, amely maga termeli meg az üzemeltetéséhez szükséges energiát, sőt elérhető a többlet is, amelyet vissza táplálhatnak az elektromos hálózatba.

Passzív ház: olyan épület, amelyben a kellemes hőmérséklet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével további levegő visszaforgatása nélkül.

biodízel »

Növényi olajokból vagy állati zsírokból rövid lánchosszúságú mono alkohollal előállított észter alapú bioüzemanyag dízelmotorok számára, ami önmagában, fosszilis hajtóanyag helyettesítéseként, vagy azzal keverve annak pótanyagaként használható.

bioetanol »

Olyan, nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló üzemanyag, melyet biológiailag megújuló energiaforrások (növények) felhasználásával nyernek abból a célból, hogy benzint helyettesítő, vagy annak adalékaként szolgáló motor-üzemanyagot kapjanak Otto-motorokhoz.

biogáz »

Energiaforrásként hasznosítható gázkeverék, amely nagy része (akár 80%-a is) metán (CH4), a második legnagyobb komponense a szén-dioxid (CO2). Továbbá nyomnyi mennyiségben tartalmazhat kén-hidrogént (H2S), hidrogént (H2), nitrogént (N2) is. Szerves anyagok lebomlásakor keletkezik anaerob (levegőtől elzárt) körülmények között. Közvetlenül elégetve vagy a metán tartalmát kinyerve használható fel villamos energia vagy meleg víz, távfűtés céljára.

brikett »

A magyar nyelvben általában aprószénből préselt tüzelőanyagot jelent. Tágabb értelemben a brikett lehet nagy méretre préselt takarmány, élelmiszer vagy valamilyen nyersanyag. A tüzelőanyagnak készült brikett alapanyaga barnaszén, fa, papír,szalma, kukoricaszár vagy valamilyen más biomassza. A brikett nem ég, hanem izzik. Magasabb fűtőértékű, mint a tűzifa, mert alacsony a nedvességtartalma. Környezetbarát és olcsó tüzelő.

életciklus elemzés »

Az életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA) más néven életciklus-becslés, életciklus-értékelés, vagy életciklus-vizsgálat egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életútja során vizsgálja annak környezetre gyakorolt potenciális hatásait. Egy termék életútjának nevezzük a szükséges nyersanyag bányászatától és előkészítésétől a termék gyártásán keresztül a termék használatáig és a használat után keletkező hulladék hasznosításáig vagy kezeléséig terjedő szakaszt. Folyamat, illetve szolgáltatás esetén az anyag- és energiafelhasználásnak, illetve magának a folyamatnak a környezeti hatásait vizsgálják.

elsődleges energiahordozó »

Olyan energiahordozók, amelyek a természetben fordulnal elő, és közvetve kerülnek felhasználásra. Két csoportjuk van: megújuló (víz-, szél-, napenergia, tengerjárás, geotermikus energia) és nem megújuló (fa, kőszén, kőolaj, földgáz, hasadó anyagok).

fosszilis energiahordozó »

Növényi és állati maradványokból keletkező, levegőtől elzárt bomlás során létrejött energiahordozók, amik évmilliók alatt alakultak ki. Szilárd, folyékony vagy gáznemű halmazállapotúak, nagy az energiasűrűségük, főként szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek.

geotermikus energia »

A Föld belső hőjéből származó energia.

másodlagos energiahordozó »

Olyan energiahordozók, amelyeket az elsődleges energiahordozók átalakításával nyernek és közvetlenül kerülnek felhasználásra. Ilyen például a villamosenergia, a gőz, a gáz, a koksz és az olajfinomítványok.

megújuló energia »

Olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A fosszilis energiahordozókkal szemben nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés.

napkollektor »

Olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát.

napelem »

Olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást közvetlenül villamos energiává alakítja.

napenergia »

A Napból a Föld felszínét elérő hő és fény, amelyet különböző technológiai megoldásokkal az ember által hasznosítható energiává lehet alakítani.

pellet »

Olyan, nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga, vagy belekevert kötőanyag tart össze. A néhány milliméteres átmérőtől a több centiméteres átmérőjű anyagrudakat alkot az alapanyag és a használt pellettálási technológia függvényében.


Hulladék témakör

ártalmatlanítás »

A hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása (elszigeteléssel vagy az anyagi minőség megváltoztatásával vagy valamilyen eljárással).

hulladék »

Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. (CLXXXV. törvény, 2012.) Az az anyag, elhasznált termék, maradvány, leválasztott szennyezőanyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet adott műszaki, gazdasági, társadalmi feltételek mellett tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud vagy nem kíván, ezért kezeléséről gondoskodni kell.

inert hulladék »

Az inert hulladék fogalmát a gyakorlatban leginkább építési és bontási hulladékként, kitermelt földként vagy sittként szoktuk emlegetni. Jogi definíció alapján az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be.

kommunális hulladék »

A lakosság (a háztartások által) megtermelt hulladék

előkezelés »

A hulladékok előkezelése olyan kezelési művelet, amely a hulladékok további kezelését, azaz begyűjtését, szállítását, tárolását, hasznosítását vagy ártalmatlanítását segíti elő, azok biztonságát növeli. Az előkezelés a hulladékok fizikai, kémiai vagy biológiai tulajdonságának megváltoztatásával jár. Az előkezelés módját, technikáját célirányosan meghatározza az utána következő kezelési művelet.

kármentesítés »

Olyan folyamat, melynek során felelősségi körtől függetlenül, az elmúlt évszázadban a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyezések, károsodások felderítése, megismerése, a szennyeződések mértékének feltárása, a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, a szennyezett területeken a szennyezettség mérséklése, vagy megszüntetésének elősegítése.

hulladékkezelés »

A hulladék veszélyeztető hatásának csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy fogyasztásba történő visszavezetésre irányuló tevékenység, illetve a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. Törvényi megfogalmazás szerint hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása is.

komposztálás »

Olyan hulladékkezelés, amely során a hulladékban lévő szerves anyag átalakul a mezőgazdaságban hasznosítható termékké (talajerő-utánpótló anyaggá). A komposztálás során szerves anyag átalakítás és fertőtlenítés történik. A komposztálás során az iszap térfogata, tömege nagymértékben csökken, a benne lévő nitrogén, foszfor, kálium, szén a mezőgazdaságban hasznosítható formájúvá alakul. A mezőgazdaságban való hasznosítás feltétele, hogy a komposzt megfelelő tápanyagtartalommal rendelkezzen és ne tartalmazzon jelentős mennyiségben káros anyagokat (pl. nehézfémeket).

szelektív hulladékgyűjtés »

A külön válogatott hulladék (papír, műanyag, fehér és színes üveg, fém, elektronikai hulladék, elem, gyógyszer) szervezett összegyűjtése.

megelőzés »

A korszerű hulladékgazdálkodás legelső lépése, hiszen az a hulladék a legjobb, ami nem is keletkezik. Ennek érdekében a megelőzés során hulladékszegény technológiákat és gazdasági ösztönzőket kell bevezetni.

melléktermék »

A gyártani kívánt főtermékkel együtt, annál kisebb mennyiségben keletkező termék, amely felhasználható egy adott célra vagy visszavezethető a termelésbe, így kiváltható a termeléshez szükséges nyersanyag vagy az energiahordozó egy része.

újrahasználat (reuse) »

A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépéskor válik hulladékká.

újrahasznosítás (recycling) »

A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban való felhasználása bizonyos eljárásokkal.

hulladékudvar »

A külön válogatott hulladék fogadására létrehozott, zárt gyűjtőhely, amely adott nyitva tartási idő alatt fogadja a beérkező hulladékokat.

veszélyes hulladék »

Olyan hulladék vagy a hulladék egy összetevője, amely a 15 veszélyességi jellemzők közül legalább eggyel rendelkezik. A legfontosabb veszélyességi jellemzők: robbanó, oxidáló, tűzveszélyes, fokozottan tűzveszélyes, irritáló, ártalmas, mérgező, rákkeltő, mutációt okozó, maró, fertőző, magzati fejlődést károsító vagy a magzat elhalását okozó, környezetre veszélyes.


Vízszennyezés témakör

eutrofizáció »

Az eutrofizáció jelensége az állóvizek szennyezésének egyik súlyos következménye. Az állóvizekbe bekerülő foszfátion, illetve nitrogén vegyületek, mint növényi tápanyagok a víz trofitását (alga termőképességét) növelik. Az állóvizek tápanyag feldúsulása következményeként bekövetkező trofitási fok emelkedését nevezzük eutrofizációnak. A folyamat természetes viszonyok között leggyakrabban a tavak feltöltődése során játszódik le évezredek alatt, de az intenzíven műtrágyázott területeken nagyságrendekkel felgyorsulhat a folyamat (néhány évtized alatt). A természetes eutrofizációtól megkülönböztetésül az emberi tevékenység hatására bekövetkező eutrofizációt gyorsított (antropogén) eutrofizációnak, illetve kultúreutrofizációnak is nevezik. Különösen a foszfát tartalmú műtrágyák gyorsítják fel az eutrofizáció természetes folyamatát. Az eutrofizáció folyamatában először a vízbe jutott növényi tápanyagok hatására a vízi növények fotoszintézise és légzése közötti dinamikus egyensúly megbomlik, fokozódik a fotoszintézis, amely eleinte a víz oldott oxigén koncentrációjának növekedését eredményezi. A tó szerves anyag felépítő képessége (trofitása) folyamatosan nő, és a túlburjánzó vízi növények egyedei az elhalásuk következtében egyre nagyobb tömegben halmozódnak fel a tó alján, amelyek bomlásuk során egyre jobban felemésztik a víz oldott oxigén tartalmát. Először a tófenéken jelentkezik az oxigénhiány, majd az egész tóra kiterjed. Az oxigénhiány fokozatos növekedését az oxigénfogyasztó vízi élőlények elpusztulása jellemzi. Az eutrofizáció folyamata csökkenti a természetes vizek terhelhetőségét, mivel öntisztuló képességét is csökkenti.

felszín alatti vízkészlet »

Minden olyan víz, amely a föld felszíne alatt található és közvetlen kapcsolatban van a talajjal vagy az altalajjal. Ide sorolják a talajvizet, a rétegvizet, a hasadékvizet és a partiszűrésű vizet is.

felszíni vízkészlet »

A földkéreg mélyedéseiben megtalálható vizek összefoglaló neve. Lehetnek állóvizek és áramló vizek (pl.: folyók, patakok, stb.). Lehetnek természetesek és mesterségesek (pl.: halastó, tározó vagy csatorna). A felszíni víz kémiai és biológiai összetevőket tartalmazó élettér a növényi és állati szervezetek számára.

fertőtlenítés »

A vízkezelés során az ivóvízhálózatba juttatott víz olyan kezelése, amely során a fertőzést okozó baktériumokat, vírusokat elpusztítják. A szennyvíztisztítás során az élő vízbe (befogadóba) bocsátás előtt szintén fertőtlenítik a tisztított vizet. A leggyakrabban és a leghatékonyabban alkalmazott fertőtlenítő a klór, de alkalmazhatnak ózont, egyéb kémiai fertőtlenítőszereket, illetve ultraibolya (UV) sugárzást is fertőtlenítésre.

hőszennyezés »

A víz fizikai szennyezőinek csoportjába sorolják a vizek hőszennyezését. A vizek hőszennyezése tulajdonképpen túlzott hőterhelést jelent, aminek következtében felborulhat a vízben oldott anyagok kémiai egyensúlya, ezzel, mint következménnyel az ökológiai egyensúly is, mert megváltoznak a természetes vizekben lévő élőlények életfeltételei. Ez a jelenség elsősorban a sok hűtővizet felhasználó technológiák esetén jelent gondot. A természetes vizekbe bocsátott meleg víz természetesen hosszabb-rövidebb távon elkeveredik a befogadó hideg vizével (keveredési hossz kb. 5-10 km). Azonban e szakaszon belül az oxigénháztartás rosszabbodik, a vízhőmérséklet foltonként megemelkedik, amely az algák elszaporodásának kedvez, így erős eutrofizáció is megindulhat, amely további problémákat szül.

ipari szennyvíz »

A különböző iparágakból kikerülő, az adott üzemben megtermelt szennyvíz. Az eltérő gyártásból adódóan a szennyvíz összetétele jelentősen különböző lehet. Megkülönböztethetünk: szénhidrogén-tartalmúakat (olajfinomítók, vegyipari üzemek), nehézfém-tartalmúakat (fémfeldolgozó, galvanizáló üzemek), zsír- és fehérje-tartalmúakat (tejipari üzem, vágóhidak), oldott szerves anyag-tartalmúakat (cellulózgyárak, cukorgyárak), lebegőanyag-tartalmúakat (papírgyárak, bányavizek), nagy só-tartalmúakat (hőerőművek, bányavizek).

ivóvízkezelés »

Az ivóvízben esetlegesen megtalálható, a víz minőségét rontó, az emberi egészséget veszélyeztető komponensek eltávolítása fizikai, kémiai módszerekkel.

kommunális szennyvíz »

A lakosság (a háztartások) által megtermelt szennyvíz.

közműolló »

A közüzemi ivóvíz- és csatornahálózatra csatlakozott lakások százalékos aránya.

pontszerű szennyezés »

Jól meghatározható koordinátákkal jellemezhető, a kibocsátás helye és időtartama is megadható, pl.: egy folyóvízbe (befogadóba) ömlő ipari szennyvizet bejuttató csatorna.

diffúz szennyezés »

A szennyezés nagy területre terjed ki (nem adható meg pontos koordinátákkal) és a kibocsátás időtartama sem adható meg pontosan, pl. a települések, a mezőgazdasági termelés.

szennyvíz »

Minden olyan víz, amely egyszer már felhasználásra került. A szennyezés lehet: oldott, oldhatatlan, szerves, szervetlen, vagy akár egyszerre mind. Környezetbe kikerülve problémát okoz, ezért a további környezetszennyezés elkerülése érdekében tisztítani kell, azaz a problémás komponensek (szennyező anyagok) eltávolítását meg kell oldani.

szennyvíztisztítás »

A szennyvíztisztítás a szennyvízben található szennyező anyagok eltávolítása, átalakítása fizikai, kémiai módszerekkel, illetve baktériumok segítségével (biológiai eljárással).

vízlágyítás »

Vízlágyítás során a vízkeménységét okozó kalcium- és magnézium sókat fizikai-kémiai módszerekkel távolítjuk el a vízből. A vízkeménység egy része (változó keménység) termikus úton (forralással) megszűntethető, míg a további keménységet okozó sók már csak vegyszeres eljárásokkal vagy ioncserélő oszlopokkal távolíthatók el.

vízszennyezés »

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely a vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a vízben végbemenő természetes életfolyamatok gátlódnak (vagy megszűnnek), illetve a víz alkalmassága az emberi használatot tekintve is csökken.


Levegőszennyezés témakör

emisszió »

A légszennyező anyag kibocsátása. A légszennyező forrásból a levegőbe jutnak a szennyező anyagok.

globális klímaváltozás »

A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése, amit helytelenül globális felmelegedésnek neveznek. Az átlaghőmérséklet emelkedése valóban sok helyen az éghajlat melegedését idézi elő, de bizonyos tanulmányok szerint lesz olyan területe a Földnek, ami a tengeráramlások módosulása miatt hűlni fog.

immisszió »

Az adott légszennyezettségi, levegőminőségi állapot. A légszennyező anyagok terjedése és kémiai átalakulása révén adott terület légterében a vizsgált légszennyező anyag meghatározott időtartamra jellemző koncentrációja.

kén-dioxid (SO2

Színtelen, szúrós szagú, mérgező gáz, vízben jól oldódik, színtelenítő, fertőtlenítő hatású. Közvetlen hatásai: gátolja a növényi magvak csírázását, elroncsolja a növényi bőrszövetet, a levelek elbarnulnak, majd lehullnak, a sejtműködést megzavarja, gátolja a fotoszintézist, a fenyőfélék gyökerein együttélő mikroorganizmusok elpusztulnak, csökken a fa tápanyagfelvétele, a méhek lassabban repülnek, az emberi nyálkahártyán izgatja, krónikus légcsőhurut alakul ki, ingeri a szemet, bőrallergia alakul ki, gyerekeknél az idegrendszert károsítja. Közvetett hatásai: transzmisszió során kén-trioxiddá (SO3) alakul, vizes oldata/oldatuk savas kémhatású, amely hozzájárul a vizek, a talaj savasodásához.

Kyotoi Egyezmény »

1997-ben aláírt, a fejlett országokat tömörítő, nemzetközi egyezmény, amelyben a résztvevő, iparosodott államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást következő évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza. Az egyezmény célja a légkör üvegházhatású gázkoncentrációjának stabilizálása volt, hogy a klímaváltozás és a globális felmelegedés előrelátható hatásait enyhíteni tudják. Az egyezmény 2005. február 16-án lépett életbe. 2006 decemberéig 169 állam csatlakozott az egyezményhez, amelyek összességében a világ széndioxid-kibocsátásának 61.6 százalékáért felelősek. A viszonylag alacsony arány azért lehetséges, mert a világ legnagyobb légszennyező állama, az Egyesült Államok, valamint a szintén nagy szennyező, Ausztrália nem csatlakozott az egyezményhez.

nitrogén-oxidok (NOx) »

Színtelen nitrogén-monoxid (NO) és a vörösbarna nitrogén-dioxid (NO2) keveréke, mérgező, troposzférában üvegházhatású. Hatásai: a hemoglobin Fe(II)ionját Fe(III)ionná oxidálja (gátolja az oxigénfelvételt), fejfájást, nehézlégzést okoz, fulladást okozhat, csökkenti a szellemi teljesítőképességet, hozzájárul a „Los Angeles” típusú szmoghoz, a nitrogén-dioxid a savas eső egyik okozója.

ózon »

Az oxigén egyik módosulata, három oxigénatomból áll (O3). Világoskék színű, szúrós szagú, mérgező gáz, jó oxidálószer (fehérítő-, fertőtlenítőszer). Instabil: közönséges oxigénmolekulára (O2) és egyatomos, rendkívül reagens, úgynevezett naszcensz oxigénre bomlik. Ha oxidálható anyagokkal érintkezik, a bomlás már kis hőmérsékleten is robbanásszerű. Rendkívül mérgező. Toxikus hatását elsősorban a telítetlen zsírsavak oxidatív bontása okozza. Indikátorai: dohány, spenót, paradicsom, burgonya. Szaga még 500 ezerszeres hígításban is érezhető. A fotokémiai szmog egyik összetevője. Hatásai: a légzőrendszert károsítja, gátolja a fotoszintézist, roncsolja a növényi szövetet, légúti megbetegedéseket okoz, irritálja a szemet, a szerkezeti anyagok korrózióját idézi elő.

ózonlyuk »

Az ózonréteg a sztratoszféra ózontartalmú része. Az ózonréteg képes bizonyos frekvenciájú ultraibolya sugárzást elnyelni. A 20. század folyamán az ózonréteg elvékonyodását tapasztalták bizonyos szennyező anyagok (klórozott-fluorozott szénhidrogének, CFC-k) miatt, ennek a folyamatnak az eredményét nevezték el ózonlyuknak. Az elnevezés azonban helytelen, hiszen a folyamat hatására az ózonréteg nem lyukad ki, csupán elvékonyodik. Az ózonlyukat úgy kell értelmezni, mint az atmoszféra azon területét, ahol az ózonkoncentráció 220 Dobson-egység alá esik. A legkisebb napi átlagos ózonértéket 1994-ben mérték.

pollen »

A virágos növények szaporodása során a megporzásban szerepet játszó finom por, bioaeroszol. Neve latinul lisztet jelent. Főleg a kisméretű pollenszemek okozzák az arra érzékenyek betegségét, amit pollenallergiának vagy szénanáthának neveznek.

savas ülepedés, savas eső »

Alapvetően megváltozott kémhatású csapadék. Természetes módon a légköri szén-dioxid szénsavvá alakul, így a csapadék kémhatása eleve savas. Erre a folyamatra erősít rá a mesterséges módon a légkörbe kerülő kén-dioxid (főleg fosszilis energiahordozók éghetésével) és nitrogén-oxidok (főleg közlekedés révén), melyek kén-, illetve salétromsavvá alakulva akár 3,8 körüli értékre is csökkentheti a csapadék kémhatását. A savas ülepedés környezeti hatásai a talajok elsavanyodása, a vegetáció (elsősorban a nyitvatermők) károsodása, vagy akár kipusztulása, az épületek, szobrok megrongálódása.

szállópor »

A 0,25-20 µm méretű porfrakciót nevezik szálló pornak. A növények gázcserenyílásait eltömíti, az emberi légzőrendszert károsítja, adszorpciós helyeket biztosít más szennyezőknek (pl.: nehézfémek), amelyek a por segítségével bejuthatnak az emberi szervezetbe és kifejthetik egészségkárosító hatásukat.

szén-dioxid (CO2

színtelen, szagtalan, 5 térfogat% felett mérgező gáz, üvegházhatású, a szén tökéletes égése során keletkezik, vízben jól oldódik. Hatásai: fokozódó üvegházhatás, szellemi teljesítőképességet csökkenti.

téli szmog (London-típusú) »

Más néven London-típusú vagy redukáló szmog. Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok (főleg szén) nagymértékű felhasználása váltja ki. Elégetésükkor nagy mennyiségű korom keletkezik, mely a szálló porral együtt a kondenzációs magok felszaporodását okozza a levegőben, ugyanakkor jelentős mennyiségű kén-dioxid (SO2) szennyezést is okoz. Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, ami a szemcséken kondenzációhoz vezet, ami a kén-dioxid és az annak oxidációjakor keletkező kén-trioxid oldódásával savas kémhatású lesz (kénessav és kénsav keletkezik), savas eső, köd képződik. Súlyos egészségügyi következményei a szmognak: asztma (légúti érzékenység bizonyos anyagokra), halálos kimenetelű tüdőödéma.

nyári szmog (Los Angeles-típusú) »

Más néven Los Angeles-típusú vagy oxidáló szmog. A szennyező anyagok az ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai reakciókat indítanak el, amelynek során NO2 és ózon (O3), majd szabad gyökök, hidrogén-peroxid és PAN (peroxi-acetil-nitrát) keletkezik. A folyamat rendszerint a reggeli csúcsforgalom idején kezdődik, a koncentrációmaximumot a déli órákban éri el. Jellemző előfordulási terület a nagy forgalmú, száraz, napfényes nyarú térség, különösen, ha egy olyan katlanban helyezkedik el, amiben a levegő megreked (ilyen például Los Angeles). Európában Athénra jellemző. A fotokémiai szmog erősen irritálja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsan hat mind a növényekre, mind az állatokra és az emberre.

sztratoszféra »

A Föld légkörének azon rétege, amely közvetlenül a troposzféra felett 10-50 km magasság között helyezkedik el. Jellemzője, hogy a magasabb hőmérsékletű légrétegek feljebb, az alacsonyabb hőmérsékletűek pedig lejjebb helyezkednek el. Alsó határán található az a magas légköri ózonréteg, amely megszűri a napsugárzásból érkező ultraibolya sugárzást, ezáltal lehetővé téve a szárazföldi élet kialakítását.

transzmisszió »

A légszennyező anyagok levegőben történő terjedése, átalakulása, amely öt lehetséges módon valósulhat meg: keveredés/hígulás, elszállítódás, szóródás, ülepedés és kémiai átalakulás.

troposzféra »

A Föld légkörének azon legalsó rétege, amely trópusi területeken 16-18 km magasságig, míg a sarkköröknél 10 km magasságig tart. Ez a réteg tartalmazza az atmoszféra tömegének 80%-át, itt játszódik le az időjárási jelenségek nagy része. Az üvegházhatás szintén itt folyik le.

ultraibolya sugárzás (UV) »

A látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 200–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

üvegházhatás »

Olyan, a Föld hőháztartásában lejátszódó jelenség, amelynek révén a bolygó felszínéről a hő nem tud visszasugározódni az űrbe, hanem az üvegházhatású gázok megkötik. A jelenség szokatlanul magas felszíni és légköri hőmérsékletet okoz. Hasonló, de nem azonos folyamat alakul ki üvegházban, amiről a jelenség nevét kapta.

üvegházhatású gáz »

Olyan gázok, amelyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet. A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon. Az ipari forradalom kezdete óta azonban a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének köszönhetően a légkör szén-dioxid tartalma jelentős mértékben, 280 ppm-ről 397 ppm-re emelkedett, ezáltal a természetes üvegházgáz-tartalom jelentősen megemelkedett, amely globális klímaváltozáshoz vezetett.


Szerkesztette:
Dr. Angyal Zsuzsanna
ELTE TTK , Környezettudományi Centrum, egyetemi tanársegéd